Miután az Egyesült Államok az év elején sikeresen áttért a rövidebb kereskedelmi elszámolási időre, az EU pénzügyi piacai is követni fogják ezt a példát 2027-ben. Ez a lépés összehangolná az EU menetrendjét az Egyesült Királyságéval.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök oroszországi és kínai látogatásai komoly elégedetlenséget váltottak ki az Európai Unióban. Az uniós elnökség logójával ellátott diplomáciai útjai miatt Orbánt sokan azzal vádolják, hogy zavart kelt és hangsúlyozzák, hogy nem az EU álláspontját képviseli. Válaszlépésekre már készülnek, de politikai kommunikációs háborúba nem kezdene Brüsszel, inkább Magyarország elkaranténozása indulhat el – közölték EU-s tisztviselők és diplomaták a Portfolio-val.
A kínai e-kereskedelmi óriások gyorsan meghódították a nyugati piacokat, a leglátványosabb pedig az alacsony árairól ismertté vált Temu térnyerése. A vállalat terjeszkedése komoly aggodalmat keltett az Európai Bizottságban is, amely versenyjogi vizsgálatok elindítását fontolgatja, mivel a gyanú szerint mesterségesen alacsony tartott árakkal és az uniós vámmentességi küszöb kijátszásával szereznek piaci előnyt, veszélyeztetve ezzel az EU gazdasági érdekeit és a helyi kiskereskedők működését. A vásárlók számára ez drágább termékeket jelenthet a jövőben, de hosszú távon a piacok igazságosabbá válása és a termékbiztonság javítása a cél, járulékos kedvezményként pedig a légiforgalmi káosz is enyhülhet.
Az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, hogy túlzott deficit eljárás elindítása indokolt Magyarország és hat másik tagállam ellen a 2023-as deficitszámuk, és az előrejelzések alapján, és benyújtotta a tagállamokat tömörítő Tanácsnak az erről szóló hivatalos javaslatot – derült ki a Bizottság keddi közleményéből.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök moszkvai látogatása, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, jelentős vitákat váltott ki Európa-szerte. Brüsszelben sok tisztviselő és vezető érzi úgy, hogy a hétfőn elindult féléves magyar elnökséggel visszaélt a magyar kormány. Az Európai Bizottság jelezte, nem tudtak előzetesen az útról és a Portfolio is így értesült más uniós szervezetektől, valamint külföldi diplomatáktól.
A magyar EU-elnökség nehezen blokkolhatná majd az uniós döntéshozatalt, Donald Trump újabb elnöksége pedig veszélyes lehet Európának, bár nem kell komolyan venni a politikus minden kijelentését. Orbán Viktor magyar miniszterelnök új politikai szövetsége, a Patrióták pedig komoly ellenállásra számíthat – mondta el Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság korábbi elnöke a Politico hírlevelének adott interjújában.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy vámokat vet ki a kínai online kiskereskedőktől - például a Temu, az AliExpress és a Shein – vásárolt olcsó árukra, hogy kezelje a Kínából az EU-ba érkező nem szabványos termékek számának növekedését. Súlyos póttételeket és a vámmentes küszöbérték megváltoztatását is tervezik. Az EU-s belső piacot így megvédhetik az olcsó kínai dömpingárutól, azonban a fogyasztók magasabb árakra számíthatnak.
Az Európai Unió arra készül, hogy eljárást indítson a Facebook anyavállalata, a Meta ellen a blokk új digitális szabályainak megsértése miatt, alig egy héttel azután, hogy hasonlóan tett az Apple ellen annak alkalmazásboltja miatt. Az Európai Bizottság a digitális piacokról szóló törvény (DMA) által biztosított új hatásköreivel él, amely jogszabály célja a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítése és az európai startupok versenykörnyezetének elősegítése.
Tavaly már voltak tagállamok, amelyek a hétfőn induló magyar soros elnökség elhalasztását kérték, de Brüsszelben nem várnak konfrontatív helyzeteket a következő félévben. A kormány által választott prioritások jól illeszkednek az Európai Unió már megkezdett menetrendjébe, a versenyképesség például olyan téma, amely minden tagállam számára egyre fontosabb kérdéssé válik, és teljesen illeszkedik az EU-s agendába. Sok, a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselő és diplomata mondta azt, hogy ez az időszak enyhítheti a feszültségeket a felek között, még akkor is, ha a felszínen a politikai kommunikáció konfliktusos lehet.
Az Európai Bizottság minap bejelentett nagy döntése után máris megjött mintegy 30 milliárd forint a magyar távhőszektor korszerűsítésére, és energiaközösségek kialakítására, így az Energiaügyi Minisztérium már nekikezdett az ezekhez kapcsolódó pályázatok kidolgozásának, azok ősszel meg is jelenhetnek, és a magyar önrésszel együtt így összesen 94 milliárd forint támogatás juthat a távhőszektorba, további 5 milliárd forint pedig új energiaközösségek létrehozását szolgálja – jelentette be csütörtök reggeli közleményében a tárca. A távhőszektor korszerűsítési programjai nagyban segítik azt, hogy Magyarország teljesíteni tudja a 2030-ra vállalt egyik fontos klímacélját, mégpedig azt, hogy 21% helyett 29%-os legyen a megújuló energia részaránya a végsőenergia-felhasználásban. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
Magyarország strukturális problémákkal küzd, amely jól látszott a gazdasági teljesítmény heves kilengéseiben is. Továbbra is aggodalomra ad okot a korrupcióellenes keretrendszer és a jogalkotás minősége, ami negatív hatással van az üzleti környezetre. Mindezek, kiegészítve a szelektív ágazati különadókkal és állami támogatásokkal együttesen csökkentették a versenyt. Ezeken túl a helyreállítási források elvesztésének kockázata is fenyegeti a magyar gazdaságot – többek között ezek olvashatók ki az Európai Bizottság friss konvergenciajelentéséből.
Az Európai Unió és Szerbia megállapodást kötött a migrációs és határigazgatási együttműködés megerősítéséről. A megállapodás, amelyet Ylva Johansson belügyi biztos és Ivica Dačić szerb belügyminiszter-helyettes és belügyminiszter írt alá Belgrádban, lehetővé teszi az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és Szerbia közötti fokozott együttműködést.
Megvan megállapodás az EU vezető pozícióról – számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kedden három, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva. Az Európai Parlament három mérsékelt frakciója végül döntésre jutott az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a külügyi főképviselő személyeiről. A paktumot Donald Tusk, Olaf Scholz, Pedro Sanchez és Emmanuel Macron járta ki.
Az európai kormányok azt vizsgálják, hogyan lehetne megvédeni az uniós határozatokat attól, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyre gyakrabban éljen vétójogával, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Magyarország rekordszámú, konszenzusos kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy késleltetett az elmúlt években. Most több jogi kiskaput kihasználva semlegesítenek a magyar vétókat – írja a Financial Times.
Ursula von der Leyen egyre nehezebben biztosítja magának a kellő támogatottságot, hogy másodjára is az Európai Bizottság elnöke lehessen. A reményei szerint őt támogató három párt egyike, a Renew Europe sorra veszíti el képviselői helyeit az Európai Parlamentben. A liberálisok 102 helyről mindössze 74-re zuhantak, és a kemény jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) megelőzték őket, így már a harmadik legnagyobb frakcióvá léptek elő – számolt be a Politico.
A magyar kormány öt energetikai projektre kért támogatást a brüsszeli Modernizációs Alapból, amelyek közül az Európai Bizottság végül hármat hagyott jóvá 76,8 millió euró (mintegy 30 milliárd forint) összegben, így két távfűtési projektre, és az energiaközösségek fejlesztésére kapunk pénzt az uniós kibocsátási egységek értékesítéséből befolyt forrásokból – jelentette be ma a Bizottság. Fontos, hogy ez egy teljesen különálló uniós alap a kohéziós és a helyreállítási forrásoktól, és így nem is érinti ezt az alapot a Magyarország és a Bizottság közötti jogállamisági vita, illetve a folyósítási feltételrendszer.
Az Európai Unió jogi megoldást dolgozott ki annak érdekében, hogy negligálja Magyarország vétóját az orosz befagyasztott vagyonból származó nyereség felhasználása ellen, hogy fegyvereket vásároljon Ukrajna számára – írja a Financial Times. Ez a lépés szabaddá teheti az utat a G7-ek számára, hogy 50 milliárd dolláros hitelt nyújtsanak Kijevnek és ne kelljen megvárni az EU konszenzusos döntését.
Az Európai Unió és Kína közötti gazdasági kapcsolatok az utóbbi években egyre feszültebbé váltak, különösen az elektromos járművek estében, amit jelez, hogy egy szubvenciós vizsgálat után 17,1% és 38,1% közötti büntetővámot vetettek ki az ázsiai országból érkező importra. Azonban zajlanak uniós eljárások a napelem- és szélturbinapiacon is, továbbá Brüsszel a szabadalmak védelménél és a fejlett technológiai eszközök exportjánál is korlátozásokra készül. Hamarosan pedig az akkumulátoripar is célkeresztbe kerülhet. Egyelőre Brüsszel még csak jelzésértékű lépéseket tett, a valódi keménykedés csak most jöhet.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a Procter and Gamble (P&G) leányvállalata, a Hyginett számára nyújtott 35 millió eurós (13,9 milliárd forintos) magyar kormány által folyósítandó támogatást.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első részében az Európai Bizottság Magyarország ellen ma megindított túlzottdefincit-eljárásáról volt szó, mivel a Bizottság szerint hazánk esetében mind az államadósság, mind a költségvetési deficit túl magas. A részletekről Virovácz Pétert, az ING Bank vezető elemzőjét kérdeztük. A második részben a friss jegybanki kamatdöntést értelmeztük Becsey Zsolttal, az UniCredit Bank elemzőjével.
Idén is díjazzuk a vállalatok legjobb pénzügyi-gazdasági vezetőit.
Az MBH Bank jelzáloghitelintézetét jelenleg 40%-ban tulajdonolja a posta.
Vízummentességet is kaphat Örményország a schengeni övezetbe.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Kihívója akadhat az alelnöknek.
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
